Megható előadások x-faktorosoktól
"Tegnap délután az edzőteremben megszólított egy fickó. Beszélgetni kezdtünk, főleg azért, mert magam is Kisvárda környékéről származom, ahol ő is él. Valahogy elkezdtünk diskurálni arról, hogy arra a környék milyen dinamikusan fejlődik. Ez volt legalábbis az ő optimista álláspontja."" Én mondtam, hogy rég elkerültem onnan, de anyukám még mindig Fényeslitkében él, és ahogy én látom, nem lett azért sokkal könnyebb a szabolcsi ember élete, mert nagyjából tényleg a halál plusz kettőig kell dolgozni a megélhetésért. Erre mondta, hogy dolgozni mindenhol kell, a lényeg, hogy legyen mit. Ez persze igaz is, feleltem, de azért 65 évesen is húzni a pórázt, számomra kicsit keménynek tűnik.
Mondta, hogy "ugyan", neki van egy rokona az USA-ban, aki 75 éves, de még mindig dologzik. Én ehhez gratuláltam, majd azt feleltem hogy: "Ennek ellenére én 75 évesen már régen boldog nyugdíjas szeretnék lenni, vagy halott..."