Takács Nikolas 2010-ben indult az X-Faktor versenyén, ahol mindenki a szívébe zárta a tehetséges felvidéki énekest. Nikolas egészen a döntőig menetelt, ahol a második helyet szerezte meg. Íme a csallokoz.com interjúja.
Milyen koncertek várnak rád még a nyáron?
Ilyenkor mindig sok a fellépés, számos rendezvény kerül megrendezésre. Ami igazán fontos számomra, hogy egyre több az élő koncert, így szeretném eljuttatni a dalaim minél több emberhez. Nincsenek határok, ezért több fellépés várható Szlovákiában és Csehországban is. Ezek közül nagyon különleges a zlíni filharmóniában való szereplésem, amit különösen várok.
Szoktál hazajárni?
Általában úgy oldom meg, hogy inkább én fogadom őket nálam, így elkísérnek a fellépésekre is. Ez így nekem egyszerűbb.
Tudni rólad, hogy szeretsz együtt dolgozni a fiatal tehetségekkel. Mennyire sikerül megtalálni a tehetségüket?
A küldetésemnek érzem, hogy a fiataloknak önbizalmat adjak, ha látom és érzem bennük a tehetséget. Ha ennek eredménye is lesz, annál nagyobb öröm számomra talán nincs is. Ha már egy kis részét megfogadják a tanácsaimnak, akkor már érdemes volt elkezdeni.
Épp a Szigetköz Hangja Énektáborban beszélgetünk. Mi a véleményed az énektáborokról?
Nagyon jó kezdeményezésnek tartom. Nem tudom, hogy Magyarországon jelenleg hány ilyen tábor kerül megrendezésre, de nagyszerű lehetőség, ha erre régebben nekem is lett volna alkalmam, biztos, hogy ott lettem volna. Megismerik egymást a tehetségek, átadják egymás tudását, azt is tapasztalják, hogy épp hol tart az egyes énekes. Ezen felül szakemberek veszik őket körül, akiktől rengeteg tanulhatnak.
Jelentkeznél még ma is tehetségkutatóra?
Mindenképpen. A világ ma már kissé másképp működik. Nem biztos, hogy egy producerrel karöltve eljuthatsz akárhová, ahogy azt elsőre elképzelted. Maga a reklám és a megjelenés szempontjából is nagyon jó lehetőség egy ilyen versenyen elindulni.
Mit gondolsz, ha mégsem indultál volna el az X-Faktorban, akkor milyen irányt vesz az életed, hogyan alakul?
Mindig is határozott céljaim és elképzeléseim voltak. A zenében a tudatosság az, ami elhozza a sikert. Ha nem jön az X-Faktor, elképzelhető, hogy Amerikában lennék, lehet, hogy valami civil munkát űznék kiegészítés képen. Biztos, hogy ott is akár klubokban, különféle rendezvényeken lépnék fel. Nem tudnék a zene nélkül élni.
Tervezel esetleg még nagyobb határokat átlépve, nyugat felé is elindulni?
Mindenképp, a lehetőségek adottak, de erről még most bővebben nem szeretnék beszélni, időben megtudjátok (mosolyog).
Látsz esetleg különbséget a felvidéki magyar, illetve a magyarországi zene, zenélés, énekesek között?
Azt mondanám, hogy Felvidéken nagyon is tehetséges előadók élnek. Úgy érzem, van bennük azonban egy megfelelési kényszer, hogy nekik talán többet kell tudniuk, mint a Magyarországon élőknek. Ezzel nincs is baj. Így még jobban kiemelkednek. A saját példámból kiindulva, nekem kétszer annyit kellett dolgoznom, hogy idáig eljussak. Azért is, mert az a fajta zeneoktatás, amit én meg szerettem volna kapni, Szlovákiában akkor sajnos nem valósult meg. Azóta természetesen változott a helyzet, Magyarország mégis régebb óta űzi ezt a tevékenységet. Itt teljes mértékben megtaláltam a helyem és a számításaim.
Klikk a teljes interjúért.